Miért kellett felmenteni a rendőröket?

Miért kellett felmenteni a rendőröket?

 

Ez az ügy jól mutatja és mindenki számára érthetővé teszi ügyvédi hitvallásom egyik alaptételét: bárki ellen indulhat büntetőeljárás, akár okkal, vagy jelen esetben: ok nélkül. A budapesti rendőrök ellen indult büntetőeljárás, az eljárási törvény egyik legfontosabb alapelvének jelentőségére is rávilágít. Csak a kétséget kizáróan bizonyított tények értékelhetők bárkinek a terhére, és a bíróságoknak kötelessége megvizsgálni minden lehetséges alternatívát a történeti tények feltárásakor, ebben viszont különösen fontos a védő szerepe és felelőssége.

Az ügy lényege, hogy szolgálatban lévő rendőrök, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyekkel szemben intézkedtek, amelynek során szabályszerű testi kényszert is alkalmaztak. A rendőri intézkedés után az elfogott gyanúsítottakat letartóztatásba helyezték. Az elfogásukat követő 12 nappal később az egyik elfogott férfi a büntetés-végrehajtási intézetben rosszul lett, el kellett távolítani a lépét, amely miatt életveszélyes állapotba került. A férfi az állapotával kapcsolatban azt állította, hogy az elfogásakor vele szemben intézkedő rendőrök, őt testszerte bántalmazták, ütötték, rúgták, emiatt alakult ki lépsérülése.

Első fokon a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a társtattességben hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette és életveszélyt okozó testi sértés miatt szabadságvesztés büntetésre ítélete a rendőröket. A védői álláspontot elfogadva a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa később hatályon kívül helyezte ezt az elsőfokú ítéletet és új elsőfokú eljárást rendelt el. A megismételt eljárásban 2019. novemberében a Győri Törvényszék Katonai Tanácsa a felmentette valamennyi rendőr vádlottat, amely döntés jogerőssé vált.

A Kékfény riportja jól bemutatja, hogy mi volt a legfontosabb probléma az először meghozott elsőfokú ítélettel. A bíróság nem vizsgált lehetséges forgatókönyveket, kizárólag a vádiratban közölt lehetőséggel foglalkozott. A megismételt eljárásban aztán – a védelemi érveket elfogadva – a bíróság is úgy látta, hogy nem lehet kétséget kizáró összefüggést megállapítani az életveszélyes sérülés és a rendőri intézkedés között, sőt annak a kimondása sem lehetséges, hogy a sértett sérülései egyáltalán bántalmazásból erednek-e. Lényeges elem volt még, hogy a vád tanúi önmagukkal és egymással is súlyos ellentmondásba keveredtek.

 

Dr. Ragány Zoltán

büntetőügyvéd

Szegeden, Budapesten, és mindenhol, ahol szükség van a segítségemre!

Vissza