Miért ítéltetett kudarcra a móri nyomozás?

Miért ítéltetett kudarcra a móri nyomozás?

 

A 2002-ben elkövetett móri bankrablás, vagy ahogyan gyakran nevezik, a móri mészárlás a magyar kriminalisztika eddigi történetének egyik legkegyetlenebb bűncselekménye volt. A hatalmas erők megmozgatásával lefolytatott nyomozás után a Fővárosi Bíróság 2004-ben ítélte – ártatlanul – életfogytig tartó szabadságvesztésre K. Edét. 2007-ben aztán fordulat történt, a rendőrség Tatabányán elfogott egy férfit, akit a veszprémi postásgyilkossággal gyanúsítottak. A lakásán tartott házkutatáskor előkerültek a móri bankrablásnál használt fegyverek. N. László már az első kihallgatásán elismerte, hogy köze volt a móri bankrabláshoz.

A Fővárosi Bíróság végül 2009-ben mentette fel K. Edét a móri bankrablás vádja alól.

Az ügy sok szempontból vált azóta tankönyvi példává. „Egy kudarcra ítélt nyomozás anatómiája: a móri mészárlás jogi szemmel” címmel 2017-ben a Pro Jure Egyesület szervezett kerekasztal-beszélgetést a Szegedi Tudományegyetemen. Az akkor 15 évvel ezelőtti nyomozást és bírósági eljárást, valamint annak következményeit Dr. Dezső Antallal, K. Ede ügyvédjével elemeztük. Ahogy akkor és azóta többször is elmondtam, ezt az ügyet azért kell tanítani, mert jól mutatja azt, hogy a kritikai szemlélet mennyire nélkülözhetetlen a büntetőeljárásban, egyben jól rávilágít arra, hogy a hatóságok nem tévedhetetlenek.

 

Dr. Ragány Zoltán

büntetőügyvéd

Szegeden, Budapesten, és mindenhol, ahol szükség van a segítségemre!

2020.05.27.

Vissza